Kelemen Hunor a MÁÉRT ülésén: nem engedtünk az elmúlt évben sem a magyar oktatást érintő kérdésekben!

2018.11.16 | Aktuálpolitika


A közbirtokossági tulajdonjogok támadása veszélyes precedenst teremthet Romániában. Ha ezt az utat ma megnyitják, olyan folyamat indul el, amelynek nem tudjuk, hogyan fogunk gátat vetni – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki ülésén, Budapesten.

Az RMDSZ elnöke tájékoztatójában rámutatott: bár a közbirtokosságok tulajdonjogi rendszerének tisztázása a kétezres évek elején lezárult, 2018-ban, 17 évvel később az állam arra hivatkozva kér perújrafelvételt, hogy új, az 1920-1930-as évekből származó bejegyzéseket fedezett fel. „Ha mondjuk az ozsdolai közbirtokosságnál sikerül egy 2002-es évek birtokba helyezését felülbírálni, és kétezer hektár erdőt újraállamosítani, akkor biztos vagyok benne: egy olyan folyamat kezdődik el, amelynek nem tudjuk, hogyan fogunk gátat vetni” – nyomatékosított Kelemen Hunor. 

Az RMDSZ éppen ezért jogi és politikai segítséget is kért már, a kormánykoalíciót vezető párt elnökétől azt, hogy az állami intézményeket a perújrafelvételi kezdeményezésekből vonják ki: „a magyar kormánytól pedig azt kérjük, hogy ezt a témát vegye fel a román állammal folytatott kétoldalú tárgyalásai közé.

Az RMDSZ-t az identitás intézményes kereteinek megőrzése, fejlesztése és bővítése foglalkoztatta a leginkább az elmúlt években – mondta el Kelemen Hunor. Az oktatás mindvégig prioritást élvezett, hiszen az identitás megőrzésének egyik legfontosabb intézményét pontosan ebben látják a család és az egyház intézménye, valamint a kulturális intézmények mellett. „A marosvásárhelyi római katolikus iskola ügye több volt egy iskola ügyénél. Ezzel minden egyes nap foglalkoztunk. Azt mondtuk, hogy minden egyes politikai eszközt megragadunk ahhoz, hogy ez az iskola már idén ősztől újraindulhasson. Azt láttuk, ha ebben az esetben nem tudunk talpra állni és tovább lépni, akkor újabb és újabb kísérletek következnek arra, hogy további intézményeket zárjanak be és szüntessenek meg, a megszerzett jogok gyakorlásának kereteit pedig szűkítsék” – fogalmazott.

Csütörtök óta kormányhatározat rendelkezik a nagyváradi székhelyű romániai magyar pedagógus-továbbképző központ létrehozásáról. Kelemen Hunor kiemelte: bár egy ilyen intézmény lehetőségét 2011-től biztosítja az oktatási törvény, annak elindítása hét évbe telt, továbbá sok-sok egyeztetésbe és nehéz munkába került. 

Az RMDSZ azért tartja fontosnak az afterschool-program (délutáni foglalkozás) kiterjesztését, mert azt látja: ha lehetőséget biztosítanak arra, hogy kisiskolások pedagógusok felügyelete mellett délután is ott maradhassanak az oktatási intézményekben, akkor a vegyes házasságban élők is szívesen íratnák gyermekeiket magyar iskolába: „ez lenne a célunk, az asszimilációt fékezni, csökkenteni, megfordítani.”   

Szerinte Romániában szisztematikus támadás zajlik a magyar intézmények ellen, azzal kísérleteznek és próbálkoznak, hogy a megszerzett jogokból olyan eszközökkel vegyenek vissza, amelyek a politikumtól távol állnak – utalt az ügyészségekre és bíróságokra a szövetségi elnök. „Folyamatosan támadták és támadják a székely zászló használatát, eszméletlenül nagy büntetéseket rónak ki polgármestereinkre, levetetik azokat a feliratokat, amelyek a közintézményeken szerepelnek” – részletezte Kelemen Hunor.

Az RMDSZ azért is támogatta a közigazgatási reformot, mert az sok esetbe pontosította volna azokat a jelenlegi törvényes szabályozásokat, amelyek a bírósági joggyakorlatban hasonló döntéseket eredményezhetnek. „Az alkotmánybíróság bár elmeszelte, év végéig ismét benyújtjuk a parlamentben, miután az alkotmánybírósági indoklást kézhez kapjuk. Azt szeretnénk, hogy a következő év elején legkésőbb törvény szülessen erről, amely nagymértékben megoldaná a visszaéléseket” – érvelt a szövetségi elnök.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.