Kelemen Hunor: Románia szerint nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, állítják ők, mégis destabilizációnak tűnik

2018.05.31 | Kongresszus


Az erdélyi közösségek helyzetét az európai kisebbségek szempontjából értékeljék, hazatértük után is emlékezzenek arra, hogy ami jó a kisebbségeknek, az jó kell legyen a többségnek is – kérte az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális önkormányzati képviselőitől, a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című konferencia résztvevőitől Kelemen Hunor. „Segítsenek abban az erőfeszítésünkben, hogy békés és biztonságos otthont teremtsünk, olyan országot, ahol az etnikai identitásunk megőrzése nem kerülhet veszélybe. Az a célunk, hogy Erdély a nemzetközi porondon is látszódjon, hallassa hangját, hogy az Európa Tanács ajánlásait kötelező érvényű jogalkotássá tegyük” – tette hozzá csütörtöki köszöntőbeszédében az RMDSZ elnöke Bálványosfürdőn.

100 éve annak, hogy a magyar közösség többségből kisebbség lett, ami azért sem ad okot az ünneplésre, mert az 1918-as egyesüléskor a nemzeti kisebbségeknek tett ígéretek betartása még mindig várat magára. „Ezért nem az elmúlt évszázadra vetjük tekintetünket, hanem az előttünk levőre, hiszen a jövőt akarjuk építeni. Érdekünkben áll, hogy Románia egy erős, fejlett, modern állam legyen, amelyben békében, biztonságban és kölcsönös tiszteletben élnek az őt alkotó közösségek” – emelte ki Kelemen Hunor, aki arról is beszélt, hogy a román diplomácia által összeállított háttéranyagokban az áll, hogy a kisebbségi kérdést Romániában mintaszerűen megoldották. „Nem könnyű ebben a helyzetben a magunk igaza mellett érvelni, amikor a nemzeti kisebbségeket egyesek, a román diplomácia a konfliktus forrásaként jelenítik meg, és állítják róluk, hogy a destabilizáció veszélyét hordozzák magukban. Ugyanakkor meg azt olvasni Romániáról, hogy a kisebbségi kérdést itt megoldották – azaz tulajdonképpen nincs is. Másképpen: nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, az destabilizációnak látszik” – tette hozzá.  

Jelentem, van nemzeti kisebbségi kérdés Romániában – nyomatékosított Kelemen Hunor, aki beszédében arra is rámutatott, hogy az európai elithez, Unióhoz és NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászodott. „A törvények egy része meg sem született, amit meg elfogadtak, sokszor nem tartják be. A kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet több mint tíz éve a parlament előtt áll, de még mindig nem volt politikai akarat annak elfogadására a többség részéről. Vagy itt van például a restitúciós törvény, amelynek be nem tartása a magántulajdon szentségéről, illetve esetünkben az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról szól. De említhetem a szabad nyelvhasználat korlátozását, az anyanyelvi jogok megsértését, politikai vezetőink zaklatását vagy a magyar nyelvű oktatás körüli folyamatos anomáliákat is – ezek mind a már elfogadott törvények súlyos megsértését jelentik. A legtöbb helyi önkormányzatban, ahol egyébként az állampolgárokat érintő legfontosabb döntéseknek kell születniük, még mindig elutasításra talál a kisebbségi közösségek anyanyelv-használata” – sorolta a problémákat a szövetségi elnök.

Rövid távú politikai haszna lehet annak, hogy bűnbakkereséssel másfajta politikai konfliktusok elfedhetők – véli Kelemen Hunor, aki szerint könnyen bűnbakká válnak a magyarok, ha a román politikai elit éppen kudarcot vall. „A társadalmi békéhez többszörösen is hozzá tudnak járulni a magyarok, mint ahogyan hozzájárultak akkor is, amikor Románia az euro-atlanti integráció előszobájában állt, egyrészt tudásunkkal, munkánkkal, adóinkkal. A romániai modernizációnak, innovációnak Erdély a bölcsője. A középkori kézműves céhektől a 19. század ipari forradalmán át Erdély volt e térség húzóereje évszázadokon keresztül. Harmadrészt pedig az erdélyi magyar közösség hídszerepet játszik Románia és Magyarország között. Ennek gazdasági és kulturális előnyei nehezen becsülhetők” – mondta az RMDSZ elnöke.

Összegzésként felelevenítette azt is, hogy a Szövetség idén az európai színtérre is kilépett, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel pedig a kisebbségi jogok védelmének európai éllovasa lett. „Azért harcolunk, hogy az MSPI az uniós törvényhozás része legyen, ily módon arra kötelezve a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségek jogait. Ehhez persze szövetségesekre van szükségünk, erős szövetségesekre” – összegzett Kelemen Hunor.

Figyelem! Fenntartjuk a hozzászólások moderálásának jogát.