Ma délelőtt az Országos Audiovizuális Tanács vitát kezdeményezett a politikai pluralizmus érvényesüléséről az elektronikus médiában, rádióban, televízióban. A híradókra vonatkozó egyharmad kormány, egyharmad parlamenti többség, egyharmad ellenzéki jelenlétet előíró határozatot ma is csak hellyel-közzel tartják be a műsorszolgáltatók, s akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a mérések mennyiségről szólnak és nem minőségről. Most történetesen a jelenlegi ellenzék szerepel kevesebbet, pedig ők ahhoz voltak hozzá koptatva, hogy a csapból is ők folynak. Attól meg teljesen hanyatt vágom magam, hogy a liberális-demokrata szövetséggel szimpatizáló (és ez nagyon enyhe megfogalmazás) újságírók és civiltársadalmi aktivisták keveslik a kormány jelenlétét. Ők, akik a PSD-ét éveken keresztül a médiára való rátelepedéssel vádolták, most azt javasolják, hogy ezt az egyharmados arányt a kormány javára kellene módosítani…Eláll a lélegzetem.
Hozzászólásomban azt mondottam el, hogy ez lenne a legnagyobb tévedés. A jóérzésről, a szakmai etikáról nem is beszélve, minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy egyetlen párt sem lett attól sikeres, ha a médiából csak az ő személye és az ő véleménye köszönt vissza. Ez a módszer mindig az ellenhatást váltotta ki. Példa ezerszámra van, nem is érdemes felsorolni.
Azt is szóvá tettem, hogy az elektronikus média nagyon nagy része az RMDSZ-t szándékosan vagy sem (szerintem egyébként szándékosan) próbálja olyan színbe feltüntetni, mintha bennünket a kisebbségi törvényen, és úgy általában a magyarságot érintő kérdéseken kívül az ég egy világán semmi sem érdekelne. Látszik a román sajtónak az a hatalmas igyekezete, hogy az RMDSZ-es politikusokat mindenből ki kell hagyni. Pedig törvénykezdeményezéseink, bizottsági tevékenységünk alapján értékelve a munkánkat, egy teljesen más, árnyaltabb kép alakulna ki rólunk.

Elküldve: KáHá , szerda, 2006. január 11., 2006 , 21:30.