76 válasz - “(cél és eszköz)”

Az autonómiaérdekű cselekvés játékszabályairól:

1) Alapvetően két játékos létezik, az egyik az RMDSZ tábora, a másik az SZNT tábora. Nem lényeges, hogy éppen kinél van a labda, csak közelebb rúgja a kapuhoz. Tehát az egyik lényeges elem, hogy aki éppen nem tud labdábarúgni az legalább falazzon a csapattársnak.

2) A két szervezet jellegének különbözőségéből származóan, a szervezetek mozgástere más és más. Ezt kellene belátnia mindkét félnek. És valahogy legyűrni a téma feletti féltékenységet.

3) Az autonómia kérdésében felhozott vádakat tételesen, egyenként kell cáfolni. A referendum csupán azt a tételt hivatott cáfolni, hogy a székely nép a területi autonómiát nem is akarja.
Ha a referendum ellen agitálunk, akkor a nép bepánikol és valóban nem is fogja akarni. Ezért jön rosszkor a székely képviselő zavartkeltő nyilatkozata. Kedves Hunor, most is lehetett volna egységet sugározni.

4) A háromszéken már megvan az egység. Szeretném látni máshol is.

5) Nem lehet mindent csak Bukarestben megoldani, és nem is szükség, a politikai cselekvésnek több szintere van, mindegyiken kell játszani, mindenkinek ott ahol kényelmesebb. A lényeg, hogy a lépések következetesek legyenek. És figyeljünk arra, hogy a társunk éppen hol helyezkedik.

6) A kolozsvári és szorványbeli magyarokat legalább annyira meg kell nyugtatni mint a székelyföldi románokat, különben részükről az ellenállás rövidesen ugyanakkora lesz. Nyilvávalóan pénzforrás és hatalom átcsoportosulások lesznek, de mindenki találhat egy új helyet magának az új struktúrákban is. Tehát csak semmi pánik, mindenkire szükség lesz, csupán éppen egy új szerepkörben.

7) Az elefánt problémát le kell bontani részproblémákra és minden megy mint a karikacsapás. Szervezés, kommunikáció és fórum kérdése az egész. Hozzá tenném, hogy hit kérdése is, de erről már vitáztunk és nem kívánok belemenni.

A modellek mindig csak kiindulópontot jelenthetnek, sohasem végcélt.

9) Amit tematizálunk, csak annak érdekében cselekszünk, azzá leszünk. Ezt ne felejtsük soha!

10) A kifáradt játékosokat kispadra kell küldeni.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 12.

Szeritem az önrendelkezés játékosai nemcsak SZNT és RMDSZ színekben kerülik játék közben a piroscédulát, ha ennél a hasonlatnál maradunk ahol sportszerű játék folyik , én úgy látom hogy mindketten egy kapura rúgják (vagy irányítják) a labdát mint ahogy erre Szilamon is utalt a továbbaikban. A referendumot nem ismerem, hol lehet elolvasni?

Az is nyilvánvaló hogy az önrendelkezést nem elméleti tézisekkel , de gyakorlati eredményekkel lehet elérni, ehhez viszont igencsak jól kell ismernünk nemcsak a sportpályát de a csapattársainkat is , no meg azokat is akik a mi kapunkra rúgják a labdát. És azt ami erősíti nemcsak a csapatszellemet, de a játék-kedvet is …

Ezek után, a kérdés az is hogy e hasonlatban mit jelöl a labda (magát az önrednelkezést ami épp ne a mi hálónkba csapódjon be be és tovább fűzve e gondolatot: mi a modell ( talán a foci maga? ) és mi a cél ( ez esetben a nyereményhez szükséges gól , ) és az eszközök ( a cselezés és a labdatovábbítások és a cserejátékosok felkészültsége ?

Szerintem figyeljünk arra hogy a “társunk éppen hol helyezkedik” e mérközésben “az egységes szervezet erősítésében”, mert egy csapatban játszunk, nemde ?

A pályát pedig időnkánt öntözni kell és újravonalazni a tacs-jelző vonalakat meg középen magát a kört és pontot. És még valami : kik a bírók és bírják szusszal szadgálni a játékosok után, mert ők nem azért vannak a pályán hogy labdába rúgjanak

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. október 12.

Elnézést a betüelütésért Szilamér, nem volt sázndékos, és sajnos későn vettem észre…

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. október 12.

Ezt sajnos érthetetlen számomra ,
szomorú, ennek is mintha közle lenne az önrendelkezéshez és a szólásszabadásghoz

az alábbi cikkre gondolok:

http://www.mediatica.ro/?page=news&cat=1&idn_=18134&news=M%E9gsem_vesz_r%E9szt_a_Sz%E9kely_Nemzeti_Tan%E1cs_az_-_RMDSZ_%E9s_B%F6g%F6z_%F6nkorm%E1nyzata_%E1ltal_szervezett_-_okt%F3ber_15-ei_agyagfalvi_megeml%E9kez%F5_%FCnneps%E9gen%3F_%2F_Nem_enged%E9lyezt%E9k_Csap%F3_J%F3zsef_felsz%F3lal%E1s%E1t

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. október 14.

Agyagfalva után egyre elérhetetlenebbnek tűnik az önrendelkezésünk kivívása.
Markó Béla agyában megsérült egy dll fájl és nem tudja értelmezni az együttmükődés, összefogás szavunkat.

Már régen sejtettem, hogy kutyából nem lesz szalonna, aki saját családját sem tudja egységben tartani, attól hogy is tudnánk elvárni, hogy egy népet egyesítsen, aki saját feleségével nem tud kompromisszumot kötni, az hogy akar egy néppel megegyezni.

Még bíztam abban is, hogy Kézdivásárhelyi születése révén, még maradt benne valami székely becsület. De sajnos Markó úr mára ki van lúgozva. Egy morális roncs maradt.

Hiába szerepel olyan szépen a közvéleménykutatásokban, neki is menni kell.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 16.

Es ki jon helyette? Te vagy Csapo doktor?
A kezdivasarhelyi kis betuvel irando!!
Attol tartok, hogy a te agyadban .exe fajl serult…

Hozzászólt: jaja , 2006. október 16.

Én Borbélynak és Toró Tibornak adnám a legnagyobb esélyt. Vagy Tamás Sándornak. Antal Árpádot mindenképp előre tolnám.

Kézdivásárhelyt sohasem fogom kisbetűvel írni. Apám ott született.

Azontúl megpróbálok legalább ékezetekkel írni. Amennyire időm engedi.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 16.

Eszközök 1.
Kreczinger István: A KISEBBSÉGI JOGOK FORRÁSAI

Jogforrások (sedes matériáé) alatt értendő minden olyan jogi norma, amely a kisebbségi jogviszonyt szabályozza. A kisebbségi jog jogforrásai lehetnek: a., nemzetközi egyezmények, szerződések (ENSZ, UNESCO, ET, EU, EBESZ), b., kétoldalú (bilaterális) szerződések, amelyek rend szerint a kisebbség „anyaországa” és azon ország között jön létre, amelynek területén a kisebbségek élnek, c, nemzeti törvények, kisebbségvédelmi jogszabályok.
Nem érdektelen felsorolni – jelen keretek között a teljesség igénye nélkül – néhányat a kisebbségek jogait szabályozó legfontosabb jogforrások közül :
Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya -1945;
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata -1948;
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről – 1950 (hatályba lépett 1953. szeptember 3-án);
UNESCO – Egyezmény az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről -1960. december 14;
Az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről 1963- november 20;
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966, december 16 (hatályba lépett: 1976. március 23);
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 237/1967 sz. határozata valamint az ENSZ Közgyűlésének
A/RES.2252/ES-V. határozata a palesztin menekültek visszatérési jogáról 196.7 június 14;
Az ENSZ Közgyűlésének 3236. sz. határozata a palesztin nép önrendelkezési jogáról 1974. 11. 22;
UNESCO – Nyilatkozat a rasszizmusról és a rasszista előítéletekről 1978 11.28.;
Az EBÉÉ Madridi Záróokmánya 1983- o9. 06;
Az Európai Parlament határozata a kisebbségi kultúrák és nyelvek védelméről az Európai Közösségben 1987.10.30;
Az EBÉÉ bécsi Záródokumentuma 1989. 01.15;
Az EBÉÉ 1990 06.29 konferenciája. A Koppenhágai Okmány;
Az ET 1134-es ajánlása a kisebbségek jogairól;
Párizsi Charta az új Európáért;
Az EBÉÉ szakértői értekezletének jelentése a nemzeti kisebbségekről (Genf) 1991- 07.19;
Az EBÉÉ III. emberi jogi konferenciája (Moszkva) 1991.10. 03;
Az EBEÉII. Helsinki Záródokumentuma 1992. 07. 10;
A Regionális vagy kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 1992.11. 05;
Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól (ENSZ) 1992.11.18;
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó 120 l-es számú ajánlása 1993.02.01;
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az európai romakisebbségek védelmére vonatkozó 1202-es számú ajánlása 199302.02;
Az EBÉÉ Romai határozatai 1991-11-30;
Az Európai Parlament határozata a kulturális és nyelvi kisebbségekről az Európai Közösségben 1994.02.09;
Az Emberi Jogok Bizottságának a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 27. cikkelyéhez fűzött 1994-es évi általános magyarázata 1993.04.06;
Keretmegállapodás a nemzeti kisebbségek védelméről 1994.11.10 (hatályba lépett 199802.01);
Az EBÉÉ budapesti találkozójának dokumentumai;
A Regionális Autonómia Európai Chartája (Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118
számú Határozata);
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334 sz. Határozata az autonóm régiók pozitív
tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában 2003 június 24;

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Definiciók

Kreczinger István: Az autonómiák négy fajtája

A kisebbségi jogban az autonómiák négy fajtáját különböztetjük meg: területi autonómia, személyi autonómia, kulturális autonómia és funkcionális autonómia.

A területi autonómia a törvényhozó és a végrehajtó hatalom decentralizációját jelenti – a szubszidiaritás elve, illetve a belső önrendelkezési jog alapján -, illetve e hatalom meghatározott részeinek telepítését egy adott területen többségben élő kisebbséghez tartozó állampolgárok csoportjához, valamit ezen állampolgárok csoportjának önigazgatását speciális helyzetükből fakadó közigazgatási, kulturális, oktatási, stb. ügyekben.

Területi autonómiáról beszélhetünk az alábbi esetekben: Belgium – a német kisebbség területi autonómiája; Dánia – a Faröer-szigetek autonómiája, Kanada – eszkimó-inuit autonómia (Nunavut); Olaszország – Dél-Tirol területi autonómiája; Ukrajna – Krimi autonómia, stb., de említeni lehetne még Spanyolországot, Oroszországot és másokat is.

Személyi autonómiáról akkor beszélünk, amikor a kisebbségek képviselői egy adott területen többségben vannak az egyébként (az állam egészének szintjén) domináns lakossággal szemben és többségi számarányuknak megfelelően vannak jelen a helyi döntéshozatali szervekben és így tevékenységüket a kisebbség speciális érdekében is kifejtik. Személyi autonómiák: Horvátországban a nem szerb kisebbség nyelvi és kulturális jogai; Magyarországon az országban élő kisebbségek személyi autonómiája országos és helyi szinten; Finnországban a lapp kisebbség személyi autonómiája; Svédországban a lapp kisebbség személyi autonómiája; Norvégiában a lapp kisebbség személyi autonómiája, stb.

Kulturális autonómiáról akkor beszélünk ha egy kisebbség önigazgatási jogosultsággal rendelkezik kulturális ügyekben, mint például oktatási, nevelési, nyelvi ügyekben.

Funkcionális autonómiáról akkor beszélünk, amikor a állam bizonyos funkciók és jogok gyakorlását átruházza magánjogi kisebbségi szervezetekre, alapítványokra. Ezt a modellt alkalmazza Németország a területén élő dán kisebbségre, Dánia a területén élő német kisebbségre.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

a./Aland-szigetek. A területi autonómia megvalósításának és működésének egyik legkiemelkedőbb példája a Finnországhoz tartozó kb. 24.000 lélekszámú svéd lakosság által lakott Aland-szigeteké. A szigeteken lakó svéd lakosság autonómiáját segítendő a finn állam a hatalomgyakorlás jelentős részét az autonóm terület szerveihez telepítette. A törvény (Önkormányzati törvény) minden olyan esetben lehetővé teszi a saját törvénykezést, amelyekben az autonóm terület szervei valamilyen védelemre szoruló sajátosságot igazolnak.
Az autonóm terület lakóinak jogalkotói illetékessége kiterjed az alábbiakra: -helyi közigazgatási ügyekre (beleértve a rendőrség, a pénzügy, a népjólét, egészségügy kérdéseit is); -kultúra, tudomány; – közlekedés és szállítás; -ipar és mezőgazdaság; -posta és tömegtájékoztatás; – erdőkitermelés és természetvédelem, stb.
A finn törvények arra is kényesen figyelnek, hogy ne lehessen semmilyen formában megváltoztatni az Aland-szigetek etnikai összetételét. Például a finn anyanyelvű lakosság csak akkor telepedhet le a szigeteken, ha megszerzi az úgynevezett “regionális állampolgárságot”. A „regionális állampolgárság” viszont csak akkor szerezhető meg, ha a kérelmező beszél svédül és legalább öt évig él megszakítás nélkül a szigeteket. A szigeteken az egyetlen hivatalos nyelv a svéd. Annak ellenére, hogy Finnország hivatalos nyelve a finn, a szigeteken nem kötelező a finn nyelv oktatása. A finn központi költségvetés 0.45 % minden évben megilleti az Aland-szigeteket. Ezen felül minden olyan adó és illeték, amelyeket az állam szervei a szigeteken szednek be, teljes egészében az autonóm területet illetik meg.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

b.l Feröer sziget és Grönland. A működő’ területi autonómia másik jelentős példája a Dán Királysághoz tartozó Feröer szigetek és Grönland autonómiája. Az autonóm területek lakossága etnikai vonásaiban számottevően eltérnek a többségi dán lakosságtól. Autonómiájuk pedig jelentősen hagyományokra épül. Mivel a Feröer és Grönland szigetek őshonos lakossága soha nem kívánt elszakadni Dániától, a Dán Királyság a két sziget lakosságát önrendelkezésre jogosult közösségeknek ismeri el (vagyis elismeri jogalanyiságukat az önrendelkezési jog tekintetében). Az állam hatalmának jelentős részét telepítette az autonóm területek szerveihez. A törvényhozói hatalmat az autonóm terület Közgyűlése gyakorolja, a végrehajtói hatalmat pedig a Közgyűlés alá rendelt Kormány. Az autonóm területek szerveire tartoznak: -a helyi ügyek intézése; -az állami egyházzal való jogi kapcsolatok rendezése; -a tervezés, városrendészet, építkezés; -versenyjog, kereskedelem; -közlekedés; -mezőgazdaság, halászat; -munkaerőpiac; -társadalombiztosítás, egészségügy; -kultúra. nevelés; -tömegkommunikáció; -természetvédelem, műemlékvédelem; az autonóm területek szervei – az Aland-szigetektől eltérően – adókiszabási jogkörrel is fel vannak ruházva.
Az autonóm területeken élőknek vannak képviselőik a dán törvényhozásban. A dán kormány is képviselteti magát az autonóm területeken Főbiztossal, vagy „Rigsombudsmannal”. A két sziget autonómiájának érdekessége, hogy 1984-ben Grönland kivált az Európai Közösségből. Nem tudták ugyanis elfogadni a halászatra vonatkozó európai szabályozást, mert az a fennmaradásukat és fejlődésüket veszélyeztette volna. Ennek a népnek a halászat és a halfeldolgozás a legfontosabb (sőt, majdnem a kizárólagos) jövedelmi forrása.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

c.) Dél-Tirol. Dél-Tirol területi autonómiájának egyik sajátossága, hogy eléréséért talán a legtöbbet Ausztria (az „anyaország”) tette. Az “anyaország” közbelépett a határain kívül, kisebbségbe rekedt népcsoportjáért azzal a szándékkal, hogy megfelelő, garanciális jogi keretet biztosítson identitása megőrzéséhez.
Ausztria és Olaszország külügyminisztere és miniszterelnöke 1946. szeptember 5-én aláírták az úgynevezett Gmber-De Gasperi Egyezményt. Ennek az volt a lényege, hogy szavatolja az Olaszországhoz került, Dél-Tirolban élő német anyanyelvű kisebbség számára a törvényhozói és végrehajtói hatalom önálló gyakorlását Bozen (Bolzano) tartományra kiterjedően. Ez azonban nem bizonyult elégségesnek, mert Olaszország közigazgatásilag egyesítette a német nyelvű Bolzen tartományt az olasz nyelvű Trentino tartománnyal. A két tartományból megalakították a Trentino-Alto Adige régiót, amely utóbb szintén autonómiát kapott. Ilyen formában olyan lényegesen megváltoztak az etnikai arányok az autonóm régión belül, hogy a Gruber-De Gasperi Egyezmény gyakorlatilag értelmét veszítette.
Ausztria nem nyugodott bele a kialakult helyzetbe és több alkalommal fordult az ENSZ Közgyűléséhez. Végül 1971. november 10-én az olasz törvényhozás megszavazta az Autonómia Statútumot, amelyben a dél-tiroli német anyanyelvű lakosság az autonóm terület keretein belül törvényhozói hatalmat kapott minden olyan fontosabb területen, amely identitása megóvását szolgálja. Ilyenek: – a helyi közigazgatási szervek megszervezése; -a helységnevek meghatározása, a kétnyelvű helységnévtáblák kötelező használata; – a népművészeti értékek védelme és ápolása; – a helyi hagyományok ápolása, kézművesség; – a kulturális intézmények működtetése; – a tömegkommunikáció működtetése; – tervezés, helyiséggazdálkodás, építészet;
- piacok, vásárok szervezése; – katasztrófa elhárítás; – bányászat; – halászat, vadászat; – mezőgazdaság,
erdészet; – útépítés, szállítás, távközlés; – idegenforgalom, turizmus, vendéglátás; – óvoda; – népjólét; stb.
Az autonóm terület kapott egy úgynevezett „másodlagos törvényhozói jogosultságot” is. Ez azt jelenti, hogy az autonóm terület törvényhozói hatalommal rendelkezik, de az állam által megszabott kereteket nem lépheti túl. Az autonóm terület másodlagos törvényhozói jogköre az alábbi területekre terjed ki: a helyi rendőrségre;
- oktatás az általános és közép iskolákban; – kereskedelem; – egészségügy, kórházi ellátás; stb.
A régiók rendelkeznek adózási jogosultsággal, de a tartományok nem. Ennek ellenére a tartományokban az állami szabályozás szerint beszedett adók 9/10-e a tartományokat illeti meg. Ezzel biztosítják az autonóm közösségek működésének pénzeszközeit.
A német és az olasz nyelveket a hivatalokban egyenlő ranggal használhatják. Az oktatás az óvodákban és az iskolákban anyanyelven történik, kizárólag anyanyelvű tanárok által. A közigazgatási testületek, illetve különböző közhivatalok a nyelvcsoportok arányában vannak betöltve. Köztisztviselő eleve nem lehet senki, aki nem rendelkezik e két nyelvvizsgával. Az autonóm területekre ruházott államhatalmi feladatokat a demokratikusan megválasztott tartományi parlament (Landtag) és a tartományi gyűlés választmánya (Landesauschuss) gyakorolja. A végrehajtói piramis csúcsán a tartományfőnök (Landeshauptmann) áll.
Ha valamelyik nyelvcsoport úgy érzi, hogy bizonyos jogszabályi rendelkezés sérti, illetve sértheti sajátos érdekeit a regionális tanácsban (parlamentben) vagy a tartományi tanácsban, kérheti az „anyanyelvi szempontok szerinti szavazást”. Joga van továbbá a Bolzanoban működő Közigazgatási Bírósághoz folyamodni. A Provinciák jogosultak az Alkotmánybírósághoz is fordulni, ha a központi törvények sértik érdekeiket.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

d.) A Spanyol Autonóm Közösségek (Communidades Autónomos) sajátos példái az autonómiák gyakorlati, adott államon belüli magvalósításának. A Spanyol Autonóm Közösségek többet jelentenek az olasz autonómiánál, mert statútumuk szerint a központi államtól független törvényhozói hatalommal rendelkeznek, ezért a közigazgatási (és bizonyos esetekben gazdasági) autonómia mellett egyfajta politikai autonómiával is rendelkeznek. Kevesebbek viszont, mint a föderatív állam, mivel az alkotmány szerint Spanyolország eleve nem föderatív (szövetségi) állam. „A spanyol állam ezáltal egy „sui generis” szervezési modellt képez, amelyik nem működik úgy, mint egy szövetségi állam, de egyfajta „preföderalizmust” jelent, ha ezt az alkotmánya nem is írja elő.”"
A spanyol alkotmány 2. §-a szavatolja az autonómiához való jogát minden nemzetiségnek és régiónak az egységes és feloszthatatlan spanyol nemzet keretein belül.MAz autonómiához való alkotmányos jog tehát létezik, megvalósítása azok akaratától függ, akik a spanyol állam keretein belül autonóm közösségek kívánnak létrehozni.
Napjainkban Spanyolországban 17 Autonóm Közösség létezik és működik. A különböző autonóm területek (közösségek) illetékességi köre egymástól eltérő. Struktúrájuk azonban hasonló: létezik egy parlament (törvényhozás), egy kormány és egy elnök. Az Autonóm Közösségek közül háromnak – a „történelmieknek” -a lakói nemzetiségnek is nevezik magukat: Katalónia, Baszkföld és Galícia. Az anyanyelv használatának szempontjából a kasztíliai mellett még hat autonóm közösség anyanyelve számit hivatalos nyelvnek.
Mivel az autonóm közösségek lényegesen eltérő jogosítványokkal rendelkeznek, jelen keretek nem biztosítanak lehetőséget mind a 17 részletes elemzésére. Ezért mindössze a „három történelmi” (Baszkföld, Katalónia és Galícia), egymáshoz viszonyítottan hasonló jogosítványaiból említek néhányat. Törvényhozói és végrehajtói hatalommal rendelkeznek a kultúra, oktatás, tudomány, gazdaság, helyi közigazgatás, mezőgazdaság és a szociális ellátás területein. Baszkföld rendelkezik még az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a pénzügyi hatóság szervezésének illetékességével is. Rendelkezik továbbá az adókiszabás jogosítványával.
Az Autonóm Közösségek működésének pénzügyi feltételeit saját forrásból, az állam által biztosított központi forrásokból, illetve különböző sajátos alapokból biztosítják. (Szakemberek egyöntetű véleménye szerint a spanyol autonómiák egyik leggyengébb pontja a pénzügyi autonómia hiánya.) Az Autonóm Közösségek ellenőrzésére a spanyol kormány jogosult. A kormány jogosult a helyi szinten alkotott jogszabályokat az Alkotmánybíróság előtt megtámadni. Ha az autonóm közösség intézkedése sérti az alkotmányt a kormány megkeresi az autonóm közösség elnökét és kérheti a jogellenes állapot megszűntetését.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

e.) A gagauz autonómia. A gagauzok az idők folyamán eloroszosodott, török nyelvű, keresztény ortodoxok, esetleg baptista protestánsok. A XVIII század végén, XIX. század elején menekültek a bolgárok egy népesebb csoportjával együtt a Török Birodalomból az orosz Besszarábia déli részére. Lélekszámuk az 1989-es népszámlálás alkalmával 200.000 körül volt. Legtöbbjük az akkori Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság területén élt. Moldávia összlakossága 3,5%-át tették ki. Kb. 40.000 fő Odessza környékén telepedett le.
Ideálisnak közel sem nevezhető politikai közegben a gagauzok 1989 őszén kikiáltották az úgynevezett Gagauz Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság Szövetségben Moldáviával nevű államalakulatot. Ez az államalakulat – amelyet se Moszkva, se Chisinau nem ismert el – kb. 300.000 főt foglalt magában. A lakosságnak alig fele volt gagauz. Fegyveres konfliktus is kirobbant. A még nagyobb vérontások elkerülése végső soron a Tiraszpolban állomásozó 14. szovjet hadseregnek volt „köszönhető”, amely a hatalom tényleges birtokosává vált. A tárgyalások megindulását követően a moldáviai elnök, Mircea Snegur nehéz helyzetbe került, mert a román nacionalisták (akik Moldávia és Románia egyesülését szorgalmazták) hallani se akartak a gagauzokkal történő kiegyezésről. A játszma 1994-ben dőlt el, amikor a moldáv parlamentben 95 %-os többséget kapott az ország önállósága. Gagauzfóld autonómiája 1996. január elsejével valósult meg 1831 négyzetkilométeren 171.000 lakossal. A lakosság 78 %-a gagauz, 5,5 % -a bolgár, 5,4 %-a moldován, 5 %-a orosz, 4 %-a ukrán.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

I.) Skócia és Wales autonómiája. Nagy-Britannia meghatározó, tekintélyes tagállama az Európai Uniónak. Kisebbségpolitikája hatással lehet az EU-ra, illetve az uniós tagállamok kisebbségpolitikájára is. Ezért a működő autonómiák felsorolásából Skócia és Wales autonómiája – nyilvánvaló jellegzetességeivel – nem maradhat ki. Skócia lakossága 1997 szeptember 11-én népszavazáson mondott igent arra, hogy válasszon saját parlamentet és a jövőben ne Londonból, hanem Edinburghból kormányozzák. Szeptember 18-án Wales lakossága mondott igent a saját parlamentre, s arra, hogy a jövőben Cardiffból kormányozzák.
A népszavazást megelőző vitákból, illetve kampány alkalmával napvilágot látott érvekből és ellenérvekből a tanulságok egész sora szűrhető le, amelyek későbbiekben hatással lehetnek más népcsoportok törekvéseire is. Egyrészt le kell szögezni, hogy a népszavazás kiírására nem etnikai megfontolásból, hanem a szubszidiaritás* elvének gyakorlati előnyei miatt kerültsor. Másrészről a konzervatívok ellenezték a tervet, mert attól tartottak, hogy ezzel elkerülhetetlenül megindulhat az Egyesült Királyság szétesése. A munkáspártiak ennek ellenkezőjét állították, kiemelve azt, hogy a szubszidiaritás elvének mellőzése eredményezhet olyan feszültségeket, amelyek konfliktusokat okozhatnak, végső soron elvezethetnek a széteséshez is. Szerintük a tartományok nagyobb önállósága „nem fenyegeti az Egyesült Királyságot, hanem biztosítja annak jövőjét”. A munkáspártiak álláspontját alátámasztotta az is, hogy a skót és welszi lakosság többségében fel se merült az önálló államiság gondolata.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ AUTONÓMIÁKRA

A skót és a welszi autonómia néhány sarkalatos pontja :
A nép által megszavazott javaslat szerint a 129 fős edinburghi parlament maga dönt 14 milliárd font elköltéséről. Ugyancsak hatáskörébe tartozik a csak Skóciára érvényes törvények meghozatala, továbbá a helyi önkormányzat és közigazgatás, a rendőrség és az igazságszolgáltatás, a közúti közlekedés, az egészségügy, a kultúra és természetesen az oktatás. A központi hatalom jogköre marad az alkotmány, a honvédelem, a külpolitika, az adórendszer, a társadalombiztosítás és a gazdaság irányítása. A skót parlament korlátozott mértékben meg is adóztathatja Skócia lakóit. A skót miniszterek az országukat érintő ügyekben az Európai Uniónál is önállóan járhatnak el.
A 60 képviselőre tervezett welszi parlament hatásköre jóval szerényebb. Nem hozhat törvényeket és nem szabhat ki adókat, csak ezek alkalmazása, végrehajtása hárul reá. Mindenesetre több lesz, mint szép beszédek elmondására alkalmas fórum, hisz ellenőrizni fogja a tartománynak járó közpénzek – jelenleg hét milliárd font – elköltését. Jelentős újdonság, hogy a tartományi képviselők egy harmadát (Walesben felét) a nálunk is (Magyarorszag) alkalmazott területi listás, arányos rendszer szerint választják meg.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: NÉHÁNY PÉLDA MŰKÖDŐ

AUTONÓMIÁKRAg.) Korzika szigetének autonómiája. Korzika szigetének autonómiáját a területi autonómia negatív példájaként is szokták aposztrofálni. Fábián Gyula és Ötvös Patrícia a kisebbségi regionalizmus példájaként emlegeti.” A régió olyan terület, amelyen bizonyos népcsoport egy konkrét célt kíván megvalósítani a helyi -emberi és gazdasági – erőforrások mozgósításával.
Korzika autonómiájának legnagyobb hiányossága, hogy a francia állam nem ismeri el a korzikai identitást, illetve a korzikai nyelvet önálló nyelvként. A régiót központi akarattal hozták létre, ezért központi akarattal gyakorlatilag bármikor meg is szüntethető. Jogosítványai rendkívüli módon központ-függőek, ezért bizonytalanok és állandóan változnak, módosulnak. Korzika egy általános önkormányzati decentralizálódási folyamat keretében, első alkalommal 1982-ben kapott különleges jogállást. Sajátos jogosítványokkal rendelkező régióból 1991-ben vált egyedi jogállású közösséggé. Ezt követően a „helyi hatalmat” az 51 tagból álló demokratikusan megválasztott Korzikai Gyűlés gyakorolja. A Korzikai Gyűlés tagjai közül elnököt, majd listás szavazással Végrehajtó Tanácsot választ, amely hat tagból és egy elnökből áll. Korzika különleges jogosítvánnyal bír: – az oktatás; – a kultúra; -a környezetvédelem; – az urbanizmus; – a mezőgazdaság; – a tömegkommunikáció; – a szállítás és közlekedés; – a gazdaságfejlesztés területein.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kreczinger István: PÉLDÁK MEGHiÚSULT AUTONÓMIA-KÍSÉRLETEKRE

A fentiekben – fölöttébb vázlatosan ugyan, de – bemutattam néhányat a működő autonómiákból. Utaltam az autonómia negatív példájára. Talán nem hátrányos, ha megemlítek kettőt a meghiúsult autonómia törekvésekből is.
a) A morva-sziléziai autonómia-törekvések. A morva autonómia-törekvések gondolata először 1968-ban merült fel Morvaországban és Szilézia Csehszlovákiához (illetve Csehországhoz) került részében. Csehszlovákia felbomlásának folyamatában a brnói értelmiségiek folytatták az önálló morva társadalom gondolatát. Munkásságuk következtében egyre erőteljesebbé vált a morva nemzeti emancipáció, amely -furcsa mód – tagadásban (negációban) öltött testet. A közel négymilliós morva lakosság jelszava ugyanis így hangzott: “Nem vagyunk csehek!”. Az 1990-es választásokon Brnóban a morvák 28%-os eredményt értek el. Az 1991-es népszámláláson ismét jelentős sikert könyvelhettek el az önálló morva föderáció hívei. Csehszlovákia felbomlásakor a morva föderáció hívei az ország nevét Cseh-Morva Köztársaságra akarták változtatni. A “bársonyos forradalom” cseh hívei azonban lesöpörték az asztalról e javaslatot. A morva mozgalom nem elszakadásra, hanem az ország föderalizálására törekedett. Az 1994-es választásokon azonban mindössze 1%-ot értek el. Választási kudarcuk ellenére úgy tűnik, hogy a morva emancipációs folyamat nem ért véget.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Kedves Szilamer, jo lenne ha nem floodolna a blogot, eleg lenne egy linket bemasolnia, akit erdekel ugyis megnezi, kar untatnia az embereket 56 hozzaszolas erjeig. Akiket erdekel az autonomia, azoknak az on altal bemasoltak ugysem jelentenek ujdonsagot. Ertem en a szandekot, de higgye el, maskepp kell megkozelitenie a kerdest, ha azt akarja, olvassak is amit ir.

K.H. es a nepszavazas szuksegessege. Haaaaaat. A nepszavazas, ha nem hasznal akkor sem art, sot. A nepszavazas vegre legitimizalna az autonomia szandekot, oly modon, hogy a kozosseg hangjat tomoritene ily modon, sulyt adva neki. Barmikor lehet utalni ra, es nem lehet megkerulni. (Gondolom ez lehet a gond, az RMDSZ sem kerulhetne meg a kerdest tobbe a referendum utan, hisz eddig csak azt lattuk, hogy akkor veszik elo az autonomia szot es poroljak le, ha eppen politikai tokejuket akarjak erositeni.)

Az elmult tizenot evben megkozlelitoleg 350 ezer magyar tavozott Erdelybol, es most mar masfel millio alatt vagyunk, kb egymillio negyszazan. Ugy tunik az allando kormanyparti szerepre berendezkedett RMDSZ nem erzekeli, hogy elfogy mogule a magyarsag. Hunor, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy valogassunk az eszkozokben, minden demokratikus eszkozt be kell vetni az autonomia erdekeben. A kozosseg elvarja, hogy onok valoban erdekkepviseletkent viselkedjenek, es egy pillanatra se feledkezzenek meg arrol KIK es MIERT kuldtek onoket a parlamentbe.

Sajnos azt kell mondanom, hogy az RMDSZ-es politikusok nagy tobbsege nem erzekeli az erdelyi realitasokat. Toro Tiboron, Sogor Csaban es Antal Arpadon kivul nem latok olyan embereket onok kozott, akit erdemesnek tartanek arra, hogy kepviseljen bennunket. Ont sajnos vegkepp nem kedves Hunor. Mig Antal autonomia koruton jart, Sogor Csaba vallalta az autonomia igenyt a Parlamentben is, on ekkozben mit tett? Elhiresult, rossz idoben rossz helyen nyilatkozgatott (miniszter asszony reszegsege, nepszavazas szuksegtelensege) – melyek mar megbocsasson, semmikepp nem egy felelos politikus kepet mutatjak – nem lattam semmilyen olyan kezdemenyezesben reszt venni, amely az autonomia szekert tolna.

Nem negativ nyilatkozatokat varunk Onoktol, nem azt varjuk, hogy elmondjak, mit NEM lehet tenni, hanem azt, hogy mit LEHET tenni.

A blogjan sokkal inkabb olvasnek arrol, hogy On konkretan mit tett az autonomia erdekeben, semmint a halalosan unalmas kovetesi dossziejat olvassam, ami lassuk be senkit se erdekel mar, de meg ha erdekelne is valakit, annyira unalmasan es rosszul talalt, hogy olvashatatlan.

Wake up and smell the coffee. Esetunkben sajnos, mire onok felebrednek, nem lesz mar annyi magyar Erdelyben aki bepakolja Onoket a Parlamentbe.

udvozlettel, Ophelia

Hozzászólt: Ophelia , 2006. október 17.

Bocsánat, de még nincs weblapom, a fenti pedig egy szorólapról digitalizált anyag. Egy kissé lusta a Transindex is a témában. Akartam segíteni.

Csak azért, hogy beszéljünk egy nyelvet.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 17.

Van fogalmad mekkora baromsagokat masolsz be ide? Ez a firkalmany hemzseg a targyi tevedesektol, a helyesirasi hibakat most inkabb hagyjuk.
Ha gondolod tetelesen is tudom cafolni a szamomra mindeddig teljesen ismeretlen Kreczinger allitasait.

Egyebkent eleg lett volna belinkelned az “anyagot”, mi is tudunk kattintani.

Hozzászólt: jaja , 2006. október 17.

Nincs fogalmam, hogy mekkorák a baromságok. Ez a topik azért van, hogy cáfold meg őket, ha tudod , te kis okos.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 18.

Még egy szó Jajához!
Az erdélyi társadalom pestise, hogy tele van ezernyi helyesírás csősszel, de itt a felszínen el is akadtunk. A gazdasági kérdések, a társadalom helyzete nem attól fog megoldódni, hogy nyelvészprofesszorok, filozófusok állnak az élére kitárt fekete bőrdzsekivel, hanem attól, hogy egy-két románul, angolul, francia nyelven tanult szürke mérnök is szót mer kérni. Akit nem az érdekel, hogy hol van vessző, ékezet, hanem az, hogyha valamit leír annak tartalma, üzenete legyen és lehetőleg optimista.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 18.

Köszönöm Szilamér az autonómia-példákat. Talán tévedtem az előbbiekben, amikor az erdélyi autonómiaért-összefogás kérdésénél az egyetértő összhangot véltem meglátni, valószínű azért láttam úgy mert úgy szerettem volna látni. Úgy tűnik hogy az amit látni szeretnék és amit valóban látok – egyes fontos meghatározó kérdéskről – időnként összemosódik … hisz nem tudok beletőrődni semmi olyanba, ami a megdermedt és lebénult valóság képtelenségét vetíti elém. Tudom Hunor, hogy elfogadod a kritikát és ha nem értessz egyet vele és megcáfolod az önrendelkezés politikusi hitvallástételén túlmenően cselekvő szolgálattal. Az hogy létrejött az SZNT ez annak a ténynek is a következménye, hogy az erdélyi magyarság egy része elszakadt a RMDSZ-től melynek több okai is lehettek. Csak az téved aki dolgozik – de már fordítva hogy csak az dolgozik aki téved már nem igaz . Hallom és olvasom hogy az elkövetkező esetleges politikai tévedés legnagyobb hibája az lenne ha felelős vezető politikusaink nem ismernék fel azt hogy nincs vagy nem lesz “RMDSZ” “SZNT” nélkül sem “SZNT” “RMDSZ” nélkül, persze itt nem riválisokról de társakról van szó.

Nem tudom Hunor mikor és hol és hogyan lehetne veled találkozni és beszélgetni…

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. október 21.

sajnálom hogy nem jleent meg az előbbi bejegyzésem

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. október 22.

ne csodálkozz … de írj érthetőbben ne sajnálkozz , de ki vagy te Kukacfaló Kakas? Eddig még nem írtál … Vigyázol a kukacos szemétdomobodra , hogy legyen hol kukurigóljál?

Hozzászólt: Csirke Paprikás , 2006. október 22.

Mintha a szerző rátappintott volna a lényegre : http://www.erdely.ma/lazitas.php?id=20154

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 24.

Keresek egy listát, vagy szervezetet, akinek adatbázisában megtalálható, vagy adatbázisából kikereshető a világ bármely pontján élő székelyföldi származású, kötődésű, doktori fokozattal rendelkező kutatók e-mail címe.

Ha még nincs ilyen, jó lenne, ha egy kompetens személy, szervezet bevállalná. Jó munkát mindenkinek.

Első lépésben agyat kell keresnünk magunknak, hogy legyen aki az autonómia témán eredményesen, egy kissé magasabb hatásfokkal gondolkozzon:).

Második lépésben majd keresünk pénzt egy Székelyföldi Fejlesztési Intézethez.

Nem csodálatos, hogy Barcelonában a Sagrada Familia közadakozásból felépült. E templom építési költségeinek milyen kis töredéke elég lenne a Székelyföldi Fejlesztési Intézet fenntartásához.

Becsületes munkahelyet tudnánk kinálni a visszatérni szándékozóknak. Ezen is tessék gondolkozni. Mecénások kerülnek, csak emberanyag legyen.

Tudom, hogy egy ilyen felvetésre az RMDSZ úgy reagál, hogy majd ő holnap létrehozza. Nem is lenne baj, csakhogy mindenkinek rengeteg a rokona…ezért bíznám inkább a civilekre.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 24.

1. A Sagrada familia meg nincs kész, sajnos belatható időn belül nem is lesz.

2. A Sz.F.I jó ötlet, tessek megcsinalni, ha a rendszer működik az arculattervezést ingyen vallalom!

3. Szia Hunor, azért voltunk néhányan akiket erdekelt a kolozsvári szekussztori… Hajnal negyed blues…

Baratsaggal…

Hozzászólt: Damokos Csaba , 2006. október 24.

Hát hát, minth a több lenne a mártás, mint a csirkecomb , szárny és nyak, mellehúsa, és akkor puliszkával vagy pityókával vagyok finomabb? Én már elvagyok készítve így már béna sem lehetek.. a tepsi alján vagyok.. mikor esztek már végre meg , hisz azért készítettek el..? vagy még nem sültem meg… az autó nó mia az nem ön rendelkez és ? vagy inkább egybeírva, ki az aki rendelkezik és miről.. túl nagy nak találom a csendet, a végén a kutyák elé dobnak , pedig embereknek készítettek el… az autonómia az csirkepaprikás , vagy nem? a kérdés az hogy hol és mit evett a csirke… és milyen fajta , meg volt e tetűje etceterrá ecetet rá hangyatej igaz Kányádi bácsi?

Hozzászólt: Csirke Paprikás , 2006. október 24.

Mi lenne a legsűrgösebb tennivalója a Székelyföldi Fejlesztési Intézetnek?

1. Például alig hiszem, hogy létezik egy egységes GIS rendszer Székelyföldön. Mindenik Tanács maszekol valamit de nem vagyok meggyőződve, hogy mükődik. Hogy mi mindent kellene a rendszerbe bevinni azt talán, hosszú lenne itt leírni. Természetesen a tanácsokkal együtt kell működni, de egy profi hivatásos csapat kell korrdinálja a dolgokat.

2. Kell egy falujáró mozgóbrigád is, aki a polgármesterihivataloknak nyújtana segélyt, tájékoztatná a falunépét mindenféle EU-s lehetőségekről. Létezik ugyan egy-két cég aki jó pénzért megír pályázatokat, ebből él, de ezek eleve nem azért jöttek létre, hogy Székelyföldet segítsék.

3. Az egységes Székelyföldi PR-t már többen felvetették, de talán szakszerűbb lenne ha valaki hivatásos foglakozik vele.

4. A turizmus alapja a tanösvény hálozatok kiépítése kell legyen, amelyekre témaszpecifikus emlékházakat, kiállításokat kellene felfűzni. Tanösvény hálozatok megtervezése szintén szakemberek dolga. A kivitelezés csupán a Tanácsé. Tanösvények nem állhatnak meg a megyehatároknál.

Milyen képzettségű emberekre lenne szükség?

1 befektetés és hitelezés szakértő közgadász, 2 GIS szakértő földrajzos, 1geológus, 1 ökológus, 1agrármérnök, 1erdészmérnök, 1tárgyi néprajzos, 1középkor szakértő történész, 1antropológus-folklor néprajzos, 1 közvéleménykutatásra szakosodott szociológus

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 25.

És kimaradt a legfontosabb egy nemzetközi és hazai jog szakértő.

Indulásból talán nem lesz mindenkire szükség, de amint a büdzsé engedi, munka lenne bőven mindenkinek.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 25.

Kedves Szilamér,

a felsorolásod értékelem, viszont a felsorolásod mellett nem látom hova osztottad ki a politikusok szerepét.. lehet hogy ez őket érzékenyen érinti.. és talán jó lenne ha ilyen vagy ehhez hasonló témákról születne tanulmány ” önrendelkezés és/vagy önkormányzat ?” ( ezt látni véltem abban amit írtál ) majd továbbá ” önredelkezés és/vagy politika ?” , majd ” önrendelkező egyházak” s talán a sort bővíteni lehetne az ” önrendelkező önkormányzatok együttmőködései” majd ” önrendelkezés és országvezetés”, s talán az “önrendelkezés és erkölcs” s a sort folytatni lehetne tovább is, “önrendelkezés és külső segélyezés” és egyéb témákkal.

Úgy tűnik Hunor nagyon elfoglalt vagy , de kíváncsi lennék a véleményedre.

Bizalommal és áldással

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. október 25.

Hogy mennyi okos tyúkeszű hozzászólást lehet itt olvasni te Szilárd , nem gondolod hogy a kakastoll értékesebb mint a pávatoll … vagy a csonttollúszínű veréb-csibe-pihe ? kukurrigúú …

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. október 25.

A politikusok feladata a nagytöbbséggel illetve Kolozsvárral való kommunikáció.
Ez bőven lefoglalná őket, ha komolyan veszik a dolgukat. Tegnap este a Nasulban Antal Árpád és Nagy Zsolt megmutatták, hogy ezt meg is tudják tenni.

Unalmas vagy te Kukacfaló Kakaska. Jobb lenne ha nyittanál magadnak egy homokozó bloggot. Itt van egy téma, embernyelven pozitívan hozzá lehet szólni, hanem jól elvagyunk nélküled is.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 26.

Szilamernak abba igazat adok, hogy Marko urnak csak akkor jut eszebe az autonomia, amikor valasztasok szele fuj!es azutan, mint suket malac a kukoricasba!
Marosheviz, ahonnan irok, abba a sajatsagos es sajnalatos helyzetbe van, hogy itt elnek a megyeben a legtobb romanok!
es bizony hallottam oreg romanokat beszelni, hogy azert nem volt rossz eletuk az autonom tartomany idelyebe!
errol volna szo, hogy megkell talalni a konszenzust!
es, Jaja, bocsi, de en meg ekezettel se irok!lehet ez nem fog tetszeni, de vagyok anyira szekely-magyar, mint te!

Hozzászólt: csibi istvan, de maroshevizrol:)) , 2006. október 28.

maskulomben tobbet nem jegyzem meg, hogy honnan irok.
a nevem az enyem es ki mit hisz az az o baja:)

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. október 29.

Voltam a homokozó-blogban, ahol azon vitatkoztak a hangyák, hogy ki egye meg a sáska-szárnyat, de sáska még nem volt leszállva és sehol egy sáskát nem lehetett látni, ekkor a sáskák úgy döntöttek, hogy hadjáratot indítanak a hagyák ellen .. aztán jött egy kakas és bekapta az egészet.. ahogy eljöttem utánam bloggolták a híreket, hogy építettek a pókok egy homokvárat amelynek udvarán bolhacirkuszt rendeztek , a bolhákat befogták egy hatkerekű iciri piciri hintóba és azon röpítették a tetveket a szárnyasok felé, eljöttem a homokozóból hogy leírhassam azt hogy a homokozóban van repülőmia, vagy autómia, már nem emlékszem és ott az erkölcsi határokat nem a sáskák vagy egyéb kukacok lábszárcsontajiból készült kerítéssel jelzik, hanem a csillagos ég árnyékaival és az erkölcsi törvénnyel … ez egy mesének is tűnhet az autónómiáról, de állí

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. október 29.

állítom hogy így volt..

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. október 29.

kakas, eleg csodalatos a te meseorszagod, de mi megis a valosagba elunk!
ha esetleg nem erted, miert fontos nekunk az autonomia, onrendelkezes, vagy szolitsuk ahogy akarjuk, akkor ajanlom utazd vegig Szekelyfoldet!
mi is ugyanolyan adofizeto polgarok vagyunk, mint carcalba, (hogy eljek Basescu elvtars szavaival), de nezd meg az ITTENI utakat, munkahelyeket, turisztikai fejletseget, eletszinvonalat, vagy barmit, ami infrastruktura vagy aval kapcsolatos!!!meseorszagba elni konnyu es szep lehet, de itt…

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. október 30.

Igen kedves Csibi , valóban így van a “baromfiak” számára is fontos az autonómia … ennek az elérésehez vezető út pedig teles teli van homokbuckákkal, amit összehordott a szél tehetetlenség szikkadt sivatagáról … a Székelyföldet pedig belepte e homok, időnként pedig egy-egy buckáról elfújja a szél a homokot a strucctojásokról … és mi ekkor mi lesz az itthoni “baromfiakkal”, rájuk nem figyel senki , az influenza-veszély már elmúlt, vagy nem ? Ki az aki a “majorságra” is figyelni tud amíg még “kotolnak” és kapirgálnak az őszi konyhakertben .. vagy vigyázzon majd mindenki saját magára és az októberi “csirkéire” ..igen ez egy cinikus “kakaskodó” hang , hajnal-ébresztő bloggos kukurrigálás..

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. október 30.

Kakas, ertem a vicces oldalat is az irasodnak es az erveidet is!
de Szekelyfoldet baromfi udvarral ossze hasonlitani, meg viccnek is rossz es plane serto!
IGEN, mi vigyazunk magunkra is, de vigyazni tudunk egymasra is!ha megadjak a lehetoseget!
viszont ha nem kerjuk, onkent nem fogjak adni!
tehetetlenseg szikkadt sivataga???hm!
talalo, de nem reank!ismetlem magam!!!!!!!!!!!!!
GYERE MAROSHEVIZRE!!!!!
ES MEGLATOD, TALPNYALASSAL NEM LESSZ SOHA AUTONOMIA!azt tenyleg megolne a madar influenza.

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. október 30.

Kedves Istvan

Nem kell törődni a kukacfalókkal. Ő egy lúzer, anorákos tag, ki időnként feltolja az orrán trendi szemüvegét, s az anorák ujjába dörgöli az orrát. Nem akarom nevén nevezni. Egy nagy erdélyi metropolisz szemete. Ebből él, most éppen más helyet végzi a piszkos munkát. Az volt a feladata, hogy marhaságaival olvashatatlanná tegye a blogot. Sikerült is neki. Más helyre kell migrálnunk.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. október 31.

Kedves István és Szilamér,

köszönöm a kemény hangú kritikát ! … még akkor is ha félreértésre adtam okot a hasonlatok használata során. Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy a Székelyföld Baromfiudvar lenne, ha már kakasos hasonlatban írnám, akkor a Székelyföld a Csillagösvény Ege, ahova mi kakasok nem tudunk felrepülni, mert lecsapnának ránk a sasok és ahogy a szamárbőgés sem úgy a magam fajta kukurigúú sem megy fel a menybe, tudom – és ennek ez így van jól. Reméltem azonban hogy behalatszik a “kukurigálásom” a menyország kárpitja alatti autonómiát kereső-küzdő vagy “kapirgáló” itthoni bloggos tájainkra, legyen az a baromfiudvar, az istáló, vagy hegyek-völgyek patkánylakói vagy seregélyei esteleg szarkái, pacsirtái, széncinkéi, süvőltői, baglyai ..stb… elsősorban természtesen nem a hozzászólók részéről vártam volna választ nevetséges nevemre és cinikus-mosolyú röhejes érveimre, kérdésfelvetéseimre, hanem a blog írójától, aki talán selyti is talán stílusomról hogy ki vagyok valójában, hisz az irodalmárok felismerik az embert írásáról , csak sokszor az irodalmárokat nem lehet felismerni az írásukról ,főleg amikor nem írnak … talán mosolyog is magában … mindentől függetlenül az autonómia az meghatározóbb és lényegesebb lételeme jelenünknek és jövőnknek, minthogy ezt félreértve ezért ne küzdenénk, ki-ki a maga módszerével, a kukacfaló kakasok pedig a sarkantyujukkal de nem a sarkantyu- lyukkal.. remélem sikerült egy pár félreértést eloszlatnom és így immár ha elfogyna a kukac akkor majd eszem én is búzaszemet és kukoricát mint a többi szárnyas a baromfiudvaron és hippermengás vízzel locsolom majd a torkom hogy akár szebenben is szebben kukurrigóljak

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. október 31.

meghogy irodalmar, Kakas??????
ha ezt meg egyszer leirod, Jokai, Petofi es a tobbi irodalmar mefordulnak a sirjaikba!!!!!
szedsz valamit???esetleg szivsz???
szilamer, ha van egy jobb hely, szolj!
CSIBI34@FREEMAIL.HU

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. november 1.

Nó nem én magam vagyok irodalmár, legalábbis nem önmagam illettem e jelzővel… kukurigúú :- ) hanem a blog íróját illettem e jelzővel .. vagyis az irodalmárok, minthogy Hunor felismeri azt aki ír a stílusáról , létlégyen az aki ír immár álnéven akár az irodalmár-e vagy nem .. erről írtam kedves Csibi, érdmes újraolvasni amit írtam.

Énmiattam hát kedves István ne hagyja itt e bloggot…

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. november 1.

Autonómia témában ide is irhattok.

http://autonomiasiculorum.blogspot.com/

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 2.

Üdvözlöm a blog kezdeményezést Szilamér! Bízom abban hogy sok hozzászólás lesz majd és gyakorlati szép megvalósulások !

Meleg otthont mindenkinek és barátokat akikkel le tud ülni egy asztalhoz és kölcsönösen örvendenek egymásnak.

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. november 4.

Bocs, az elütésekért.

S talán illett volna, bemutatkoznom.
48 éves tanárember vagyok, Nyárádszeredában élek.
Feleségem 4 gyermekkel ajándékozott meg. De én ugyancsak 4-el őt.
Az Erdely Ma egyik szerkesztője és önkéntes, házi jegyzetírója vagyok. Szerelmem az autonómia. Egyelőre viszonzatlan. De az 50 %-os esélyemet fenntartom. Én ugyanis nagyon akarom őt. Hátha egyszer ő is akar majd engem.

Csíki (De nem csíkszéki. Szeredai, de nem csíkszeredai) Sándor.

Hozzászólt: Csíki Sándor , 2006. november 4.

Kedves Csíki Sándor,

hadd szóljak így hezzád Kukacfaló Kakasként .

Hát enyhén szólva igencsak cinikus vagy Barátom, ha feltételezed azt hogy nem olvassa el a blog szerzője azt amit írtál akkor miért írtál be Hékás kukurrigúúú ?

… van még egy nézetkülönbség kettőnk között, a lehajtott fej hasonlata után, ( cinikusan pedig kritizálni könnyű – illetve könny nyű , ami eleve már kukac és ezt én bekapom : -) – de bátorítani oly nehéz ) … no meg azt hogy a nép az Úr … így nagybetűvel írva .. de hadd kérdezzek vissza cinikukorigóla én is -:) ha a nép az Isten-adta nép nem értené s így nem is akarja ( a kard kivont szavával s szablyájával vágva ide-oda, mert nem látja ki a vezetője … ) az autonómiát, akkor nincs autonómia ?.. no nem arról van szó hogy a nép az “baromfi ” lenne, ahogy ezzel már megvádoltak, de egyezzünk meg abban, hogy vannak barmok és vannak fiak és vannak baromfiak is … így az hogy nép .. ez mit is jelent … lám itt vagyok én is Kukacfaló Kakas e nép között nó tessék akit oly szépen félre lehet érteni és homokozóba küldeni … máris kizárnának az autonómiából .. az autonómia alulról felfelé vagy felülről lefelé bújik ki a tojásból ha sokat kotol és kitkodácsol a Tyúk anyó rajta , vagy esetleg valahol középen foglal helyet, vagy oly messze van hogy nem is látjuk csak hisszük és érezzük, vagy rajta állunk és tapodjuk ,vagy kapirgálunk rajta és kukurigulunk mellette …

.. az teccet ahogy írod hogy bizony vannak kényszerpályák és akkor mit csénálunk mük: lökünk még egyet azon aki e pályán sikatakol, vagy burrog, vagy pedáloz, vagy kapirgál vagy ki mivel utazik .. vagy új pályát építünk és megtanulunk okosan közlekedni .. és az hogy ” neki is ” ez teccet a legjobban és a legeslegjobban az teccet, hogy barátsággal ,

barátságos kukacfalással, de nem kukac-falánksággal,

Kukurigúúúú nagy bojár, add vissza a hét karajcárt , mert fizetésem két forint két karajcár és megél abból egy bojtár ( és egy Kakas !

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. november 5.

Hunor szólj már hozzá e hozzászólásokhoz mert osztég valóban sok okunk lesz aztat gondolni hogy nem olvasod el a hezzászólásokat

kuku ri gúúúú

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. november 5.

2 új topik az oldalon

http://autonomiasiculorum.blogspot.com/

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 6.

Fiatalok! Kedves és mélyen tisztelt Kovács Szilamér és Sándor Szilárd!

Ti tényleg azt hiszitek, hogy mi, a civilek magunra hagyvakivívhatjuk az autonómiát?

Miközben azok akiknél a hatalom, a pénz és a paripa van haboznak, és húzzák az időt. Vagy épp azon gondolkodnak, hogy Bukarestben vajon melyik cégüket, vállalkozásukat, bizniszüket intézgessék. Esetleg azt mérlegelik, hogy miként lehetnének élethosszig a bársonyszékben.

Szép álmokat, kedves Barátaim!!

Barátsággal, Csíki Sanyi.

Hozzászólt: Csíki Sándor , 2006. november 6.

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, és elnézést, amiért nem reagáltam-reagálok minden egyes beírásra.

Kedves Csíki Sándor!

Nagyon sok perspektívából lehet egy politikusnak a munkáját megitélni és arról véleményt mondani. És szükséges is véleményt mondani arról, amit cselekszünk. Kell bennünket kritizálni, ha tévedünk, de nem árt azt is észrevenni, ha eredményt érünk el.
A politikusok megítélésénél sem tartom célravezetőnek az általánosítást. Ezzel mindent elkenünk. Persze, így a leghálásabb véleményt alkotni rólunk.
A blogfejlécen található képről Önnek a lehajtott fej szimbóluma is eszébe juthat, bár nem hiszem, hogy az a kép ilyesmit sugallna.
Kényszerpálya!
Kényszerpálya?
És mi lenne az alternatíva, tessék mondani?
Az erdélyi magyarságot nem én, nem Ön, nem a mi szüleink és még csak nem is a mi nagyszüleink juttatták kisebbségi sorsba. És mindegyikünk elbír képzelni más sorsot is közösségünknek.
A pesszimizmus közösségi embernek nem jó tanácsadó. Mert tényleg, mit is kellene csinálnunk?
Sem én, sem a kollegáim nem lehajtott fejjel jövünk hétfőnként Bukarestbe. Szeretném, ha egy hétig itt lenne Ön Bukarestben velünk. Vegye ezt meghívásnak, jöjjön és kísérje végig egy héten keresztül a képviselők munkáját.
Nem voltunk mindig kormányon. Akkor jobb volt a mi közösségünknek?
És nem leszünk mindig kormányon.
Egyébként, mindig és minden bejegyzést elolvasok, sajnos sokszor nagy késéssel. És minden értelmes véleményen elgondolkodom. Ennek a blognak az is a szerepe, hogy az internet eszközével a kommunikációt segítse. Láthatták, hogy egyetlen véleményt sem töröltem, és minden véleménynek helye van itt, persze, a jóérzés tág határain belül.

Szilamér, rengeteg mindennel egyetértek, különösen a munkamegosztást illetően.

Szilárd, remélem csak lesz alkalmam egyszer Feléd utazni és elbeszélgetni mindenről, ami eszünkbe jut.

Kukacfaló, az irodalom emlegetésével fájó sebeket tépsz fel. Legnagyobb bánatomra az utóbbi időben semmi irodalmat nem írtam.

Nézzék/nézzétek el nekem, ha nem válaszolok rendszeresen. Ennek egyetlen oka van: a szűkös idő.

Hozzászólt: KáHá , 2006. november 6.

Kedves Hunor,

sajnos legtöbbször csak utólag értesülök arról amikor erre jársz, így nem jön sehogy sem össze, hogy talákozzunk. Esetleg ha még erre jársz és esetleg előre tudod akkor írj egy emailt hogy én is legyek elérhető itthon.

Kedves Csiki Sándor,

nem értem hogy valóban nekem szántad a soraim, vagy a Kukacfaló Kakasnak aki a homokozóból üzen be e blogba. Nos mégis igaza volt a kukkorékolónak mert lám Hunor azért mégis csak elolvassa a hozzászólásokat Azért köszönöm hogy megszólítottál engem is.

Áldással és bizalommal!

Hozzászólt: Sándor Szilárd , 2006. november 6.

Kedves Kelemen Hunor!

Köszönöm, hogy időt szakított rám, és reagált a saját lapján felvetett gondolataimra. Kérdései költőiek. Gondolom, nem is vár választ rájuk.

És az alternatívákat nem nekem kell megmondanom. Ezért fizetjük Önöket. (Én is jártam románok közé Bukarestbe. De saját zsebre.)

Ha pesszimista alkat lennék, nem fogadtam volna el négy gyermeket a Teremtőtől. De ahogy nőnek a gyermekeim, és amilyen arányban szűkül be az életterük, olyan arányban fogy a derűlátásom és a hurráoptimizmusom.

S mivel Romániában a fordulat óta egyetlen egy magyar politikai formációnk rugott labdába, és szinte egyetlen modern vajdánk van(14 éve), hát nem várhatom a megoldást a dalai lámától.

De joggal elvárom azoktól, akik ott vannak a kormánykeréknél.

Ez a csapat szerintem kényszerpályán van, és a saját tagsága sem veszi már komolyan. Látta, hányan mentek el Agyagfalvára M. B. hívására? Sajnos lejárattak valamit, ami szent volt sok székely ember számára.

Egyik percben ellenezték, a másikban “akarták” a területi autonómiát. Egyik kenyeres pajtásuk Hitlerhez hasonlította a székely területi autonómia híveit.

Ez a hiteltelen társaság egyetlen dolgot tehetne. Venné a kalapját, és szép csendben lelépne. Az autonómia szempontjából sokkal többet ártottak, mint amennyit használtak népüknek.

Tisztelettel, Csíki Sándor.

Hozzászólt: Csíki Sándor , 2006. november 6.

tisztelt Csiki Sandor
Ugyancsak igazat kell adjak, onnek, hogy a modern Vajdank nagyon lejaratta a csapatot! Es szeretnek ugy igazat adni, hogy ne sertsem meg e blog gazdajat, habar elmarasztalom, hogy az en velemenyeimre nem reagalt!
Lehet azert is, mert en nem irtam olyan szepeket, es csak egyszeru emberkent irtam, aki, sajnos, alulrol nezi, hogy fujja el a szel az Autonomiamat!!!
A mi Vajdank egyszer mar elintezett minket, mikor nagyonis vehemensen ellenezte a kettos allampolgarsagot es mire rajott, hogy rossz iranyba tapogat, a szocik, ott tul, at is vettek az erveleseit!es megtortent a December5.-e!
nem igaz, hogy nem szabad alternativaja legyen a szekelysegnek!nem szabad, hogy igaz legyen!
de aki mar egyszer keresztbe tett nekunk, az mar nem varhatja, hogy higyunk neki es tamogassuk!
ha a Vajda betudna bizonyitani, hogy fele anyit is tett az Atkos idejebe, mint e blog gazdaja, allok elebe!
de szerintem akkor is felulrol latta es nezte a politikat, mint most!

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. november 7.

Csaba testvér szokta mondani, hogy ő már megteremtette a saját intézménye autonómiáját. Természetesen nem kevés energiája van benne.
Ha mindenki a társadalom valamelyik szegmensében autonómiát teremt lassan összeáll a kép.
A politikusok pedig sokszor alúlképzettek, ötleteket kell adni nekük és akkor hátha valamit mozdítanak. Ha mindenki megtartja magának a NAGY ÖTLETÉT nem megyünk semmire. Nem találkoznak az egymást kiegészítő gondolatok.

Sokminden szélmalomharcanak tűnik, példáúl most amibe belefogtam: román hazafiaknak elmesélni mi az, hogy kisebbségvédelmi jog. De ha ülünk a babérjainkon, esetleg egy pohár pálinkával zsibbasztjuk magunkat, attól még nem megy semmi előre.

Hit nélkül nem megy semmi barátaim, hol hit, ott autonómia.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 7.

Tehát a román érdelklődőket ide is lehet küldeni, a közeljövőben több fejezet is következik
http://autonomiasiculorum.blogspot.com/2006/11/dreptul-minoritar-tipologia.html

Már gyűlnek listámban a SZFI potenciális munkatársai .

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 7.

Igencsak örvendek, hogy Csaba testvért szóba hozta, kedves Szilamér. A mi egyesületünk is működtet egy közösségi házat Csaba testvérékkel közösen. Ez is ékes példája annak, hogy mennyire impotens a romániai magyar demo. szövetség.

Egy ember képes autonóm szervezetet létrehozni, de egy magyar demo. szervezet nem.

A Nagy Ötlet pedig, ahogy Ön is tudja, nem létezik. Egyszerűen követni kellenne azoknak a népeknek a példáját, akik az autonómia útját végigjárták. Természtesen a helyi jellegzetességet figyelembe véve. És összefogva az autonomista, elkötelezett erőket.

De ennek az autonómia-kikövetelésnek nem állhat az élére egy civil, aki álmaival veri a fellegeket és “optimista”.

Ettől függetlenül amit Ön tesz célravezető, és igen dicséretes.

De nem helyettesíti azt, amit választott vezéreink kellene tegyenek.

Barátsággal, Csíki Sándor.

Hozzászólt: Csíki Sándor , 2006. november 7.

Kedves Sándor!

Kérdéseim nem föltétlenül költőiek. Igenis, ha van válasza, azokat szivesen várom. Alternativát bárki felmutathat, nem kell ahhoz gyakorló politikusnak lennie. A politikusnak viszont meg kell próbálnia érvényesiteni az életképesnek tűnő alternativákat.

Egyszer jó lenne indulatok nélkül, papirral és ceruzával előttünk össze irni, hogy mi minden történt jó és rossz az elmúlt másfél évtizedben.

Hozzászólt: KáHá , 2006. november 7.

Nyilvánvaló, hogy a civil nem helyetesítheti a politikust, mert nála van a bélyegző, ő tud pecsétet nyomni, mert neki van amivel.

De hogyan lehet rávenni a politikust, hogy Ő is azt gondolja amit mi gondolunk? Vagy ha már régen együtt, egyformán gondolkodunk, tett is legyen belőle, nem tudom.

A politikussal az a baj, hogy fél, függ a nagyobb, füttyös politikustól. Egy kis bátorságot kell lehelni beléjük. Ezen dolgozom. Próbálok.

A civil társadalom kell diktálja rendet nem a politika, ők a végrehajtók. A civil kontrollról beszélek. Hanem marad minden a régiben.

Tisztelettel, Szilamér

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 7.

Kedves István, személyesen nem tudok mindenkit megszólitani, ezért elnézést kérek. De az Ön véleménye, akárcsak a többieké, szzámomra fontos.
Tudja, én is gyakran alulról nézem a történeteket. Minden hétvégén otthon vagyok, Karcfalván, rendszeresen végig járom a falvakat, beszélgetek az emberekkel, igyekszem az ő szemükkel is látni azt, amit a politikában csinálunk.

Hozzászólt: KáHá , 2006. november 7.

Kedves Csiki Sándor!

Csak egy szót az álmokról. Hogy én az álmaimmal az egeket verem… Talán. Nekem ez volt az életem, pedig még csak 30 vagyok. Még nem igazán álmodtam olyat ami ne jött volna össze, előbb-utóbb. Ez a végzetem, álmodok és beteljesül.

Álmodtam magamnak doktori ösztöndijat, Magyarországit, nemzetközit. Feleséget. Itthoni munkahelyet. Autót. Egy saját felfedezésű gázmezőt (Vajdakamaráson). Befejezett doktori disszertációt. Gyereket. Összejött. Még hátra van egy családi ház. Székelyföldi Fejlesztési Intézet. Területi Autonómia Székelyföldön. Hadd álmodjam, mert akkor dolgozom. Munka nélkül pedig unalmas az élet. Álmodni szabad, csak ne felejtsünk el érte dolgozni is.

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 7.

Van egy pár baráti rövid kérdésem és megjegyzésem Csiki Sándorhoz és Szilamérhez .Elöszőr is gratuláció minden elért sikerhez és eredményhez és további erőt és egészséget, bekerített tyúkudvart és ganyédombot

Az alábbiakon gondolkodtam

1. alvás nélkül lehet-e álmodni ?
2. az alvás és az ábrándozás közel áll-e egymáshoz ?
3. kapirgáltam a homokozóban egy darab “alkotó álmot” Ajánlom mindekinek a figyelmébe a homokozót

kukú rig rig rig rig rigrgrhhhhig grúúúhhh

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. november 8.

Kakaskám!

Én egy olyan tyúkudvarról álmodom amelyik nincsen bekerítve, és egy olyan ganyédombról amelyikre bármely kiskakas felmászhat, ha kedve tartja. De remélem, hogy e kupacot akkora tisztelet fogja övezni, hogy még egy kukacfaló sem fossa le. Különben időnként gondom lesz meghívni az apácai kakasütő cigányokat egy kis tollfosztásra.

Barátsággal, Vukk

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. november 8.

E néhány napos pengeváltás után: időt kérek. Szükségem van egy kis hideg fejre, mérlegkészitésre. S nem az én egyéni, tyúkszaros létemet akarom mérlegre tenni. Van négy szép gyermekem, köszönöm Uram!

Azt akarom magamban megvizsgálni, hogy mi lehet a fő oka annak, hogy az erdélyi magyarság helyzetét én annyira rossz irányba menőnek látom, ellentétben hivatásos politikusainknál.

Vajon bennem és a környezetemben van a hiba, vagy azok látnak homályosan, akik a bársonyszékből lefelé bámészkodnak.
Egy biztos. Minden tiszteletem a civil szervezőké.

Kitartás kedves Hunor, Szilamér, Kukacfaló és mindenki!
Barátsággal, Cs.Sándor.
(A hosszú i betűt nem találtam ehelyt meg)

Hozzászólt: Csiki Sándor , 2006. november 9.

Szilamérom,

a kakasoknak pediglen szükségük van a tyúkudvarra mert időnként rókák is járnak a tyúkokra,.. és Szilamér ha maga a Vukk akkor lám mégiscsak szükség van kerítésre.. remélem nem külön autonómiát képzelünk el szárnyasok és négylábuak, növényevők és ragadozók.. a kutya is körbejelöli a helyet ahol eljár és a macsak is megfogja az egeret, iagz ? A Vuktól pedig pedig a kakas sem tudja megóvni a baromfiakat . A ganyédomb a kiskakasok elől pedig nincs elzárva, csak legyen jó sok marha és ló és kecske meg juh hogy nőjjön a rakás, mert kell a szántóföldekre, és oda kukacra nics szükség mert kirágja a gyökereket… A kakasok aztán megöregednek és jön helyettök más a dombra , de a kukacokat azt mindig kapirgálni köll. Nem ismerem a kupacot, mi lehet ez ? Ilyennel az udvaron nem találkoztam, de neve után ítélve úgy tűnik hogy nem természtetes kiválasztás után került az udvraa hanem valami teknlógiai szemét-darab. Olyansmi lehet mint a kupak, vagy a coca colla neylonüveg … ? Ha a ganyédombot illeti kupaccal akkor értem, de oda említettem hogy nagy kell legyen az istálló és tele állattal….

Igen és van kakas-viadal is és van kakaslövő verseny is, hol itt az autonómia ? – tehát kakasokra nincs szükség … akkor átfordulok a fejemen és lesz belőlem is Csirke Paprikás, vagy Kakas Pörkölt , esetleg ha hármat fodulok a tarajamon akkor sassá változom

Barátsággal mindenképpen és ne feledje kérem a Vukk bőréből kesztyűt és sálat kabátot is szoktak érelni az emberek—

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. november 9.

ez a kikacoskodo kakaskodas, igencsak infantil, kicsinyes es gyerekes!
anyira mar, hogy unom!
sajna, kiszalok!

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. november 11.

Akkor én is kiszállok…

Hozzászólt: Kukacfaló Kakas , 2006. november 12.

Konnyu kiszallani … az egyik elrepul a masik elkotrodik… persze megsertodni es/vagy kukackodni … de mi a velemenyetek kedves sertodotteim , mi a velemenyetek az autonomia ellentuntesrol amit Marosfon szerveznek eppen az autonomia ellen ? Nos akkor milyen eszbeli es egyabb eszkozok kellenek, hogy felvilagositsuk az autonomia felette szukseges voltarol azokat akik ellenszerzvezkednek, amikor meg azok akik itt latszolag mind autonomia-mellettiek vagytok , ti sem tudtok egymassal megegyezni .. no mi lesz …?

esetleg-persze, az en nevem sem tetszik igaz autonomok, mi lesz auto-nomenok , auton-omenok ? … esetleg az en nevem csufabb, rondabb, “elkeszitettebb vagy megparaltabb es leontott ” szamotokra sokkal jobban mint a Kukacfaloe, aki a sok butasaga mellett ( nekem legalabbis ugy tunik ) irt erdekes dolgokat is … lam lam most jol fogna egy kukacfalot elkudeni az ellentuntesere igaz … ?

nomilesz… ? autonomenok .. autonomenklaturak … autonomkodok.. mik vagymunk ?

Hozzászólt: Csirke Paprikás , 2006. november 18.

ellentuntetes???
talan veszelyes lenne.
szerintem
de azert jo hagyni oket is, hogy velemenyt nyilvanitsanak:)
komolyra forditani a szot: szerintem ha lenne Autonomia, akkor is megkellene adni nekik a lehetoseget, hogy szohoz jussanak!
mert ha nem…, akkor talan hivhatnank diktaturanak is.
es miert ne???

Hozzászólt: csibi istvan , 2006. november 19.

Kedves Hunor,

ma figyelemmel kísértem a TVR1 adásában a Román Nemzeti Ünnep alkalmából a hozzászólásokat. Amikor a hangulatra utaltál több esetben egy-s-más magyar kérdés ( így az autonómia ) felhozatala a román parlamentben kemény kritikát kapott … B.K. képviselő felszóllalásában.

Az adott helyen az adott szónoklati fogásokkal az autonómiának – megítélésem szerint – nemhogy segítségére lett volna hanem ártott is az autonómia megemlítésével. Az autonómia nem szónoklati nagyott-mondás kérdése, ahogy te is Hunor hangsúlyoztad. Ismerős Dsida is miként kerülte hogy kimondja a szót ” Erdély” .

B.K képvislő úr – sajnos – tovább fokozta az ellenérzéseket az autonómiáról és a mromániai agyarok megítésléséről. Mindenképpen figyelembe kellett volna venni a decemebr 1 helyzetet és ebből az adott helyzetből kiindulva hozzászóllani, de egyenlő félként és nem számonkérő félelemmel hogy folyathatja- e tovább ..

.. . ha van olyan hogy “szánalalmas papi önigazolás” , akkor ez Sándor Szilárd hozzászóllásai alapján e bloggon , elég elényészően jelentkezik e szindróma … ha viszont van olyan hogy “képviselői szánalmas önigazolás” akkor ez igencsak tetten érhető volt a mai nap a TVR1 képernyője előtt a felszólalásban .. ezt el kell ismerni…. legalább is azoknak kell ezt elismerni akik értnek valamit a szónoklathoz …

..talán azzal kellett volna indítani a beszédet amivel befejezte… nem ártott volna egy pár üdvözlő szónoklati fogás sem … mint ahogy a tatárok képviselője tette és aki tapsot kapott azért a kifejezezésért hogy egymást kölcsönösen tartsuk tiszteletbe.

… persze mi magyarok nehezebb helyzteben vagyunk mert ki kell mondanunk azt a szót hogy autonómia és hogy Bolyai egyetem és iskola meg mások. Szóval az autonómiáról amúgy sem könnyű beszélni ott ahol ezt nem értik vagy nem akarják elve .. nos ezt felvállalni és vádaskodó és önigazoló szövegben egy nemezeti ünnepen … ezzel előjönni hasonló amit amúgy is sokszor hallunk amit rólunk állítanak .. de hogy ezt viszonozzuk szónoklatban mit érünk el a mi céljainkból .? esetleg annyit hogy megmutassa az RMDSZ egyik képviselője hogy lám dolgozik a szervezet az autonómiáért, de mégsem lehet mert nincs hogy és nincs kivel ….

… szóval nem könnyű de nem lehetetlen, de miért kellene megtűrt idegennek érezni magunkat a saját hazánkban – mégha sokszor ezt is sugallják is felénk — amikor nem vagyunk azok … tehát akkor úgy kellene beszélni mint akik itthon vagyunk, még ha egy-egy betűt el is ütne az ember és még ha üres fecsegőnek neveznénk is egymást vagy más minket …

.. és miért kellne megtűrt idedennek éreznünk magunkat egy magyar érdekképviselet előtt … a mienink előtt is.. tanulhatnánk a románoktól… és ezt igen komolyan írom és gondolom .. a nemzeti ünnepen talán elismerhettük volna az nemzeti összegfogásukat ( ezzel mi magyarok nem igazán büszkélkedhetünk..csak ha Mohács van vagy legutóbb Bolyai-tábla.. miért kell mindig várni valamire hogy összefogjunk.. másképp ez nem lenen letehséges csupánönmagárt az egyesség erejéért, örömért, boldogáságért ) elismerhettük volna mi RMDSZ képviselők azt hogy segítik egymást a román testvérek és anélkül hogy önamgunkat mint magyarokat minősítenénk .. és utána ráérni a beszédben hogy mi nem vagyunk az ellenségeik stb stb..

szónoklat.. szónoklat ..igaz ?

…ha az ember megiszik egy pohár vizet, hogy szomját oltsa hiába magyarázzák be neki azt hogy szomjas ha már csillapította előzőleg a szomját, nem igaz ?

… nos az autonómia-szomjunk oltanunk kell mindeképpen de nem úgy hogy mások ebből csak azt érzzék ki hogy őket ezzel megkárosítsuk, mert esetleg ecetet öntenének a vizünkbe .. hát kell ez nekünk..?

Ez még Spektator Uramnak sem hiányzik még ha annyira epés is sokszor a megszólalásaiban..

fela fejjel és további bíztatással

És még valami : “Meto” nem vagyok én “Metoikosz” vagyok és nem vagyok sem magyar tanár, sem senki más én itt “Metoikosz” vagyok , tehát tessék “Metoikosznak” szóllítani és nem “Meto”-nak , vagy valami másnak, mert én sem szólítok senkit “Specto”-nak vagy hasonlónak

tisztelettel és bíztatással

Metoikosz

Hozzászólt: Metoikosz , 2006. november 30.

http://relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=11084&Itemid=33

jó hír! vagy nem?

Hozzászólt: Metoikosz , 2006. december 5.

Mindenképpen jó hír! Majdhogynem átűtő siker, már van beszédpartner. Ez a jó irány!

Hozzászólt: Kovács Szilamér , 2006. december 5.

Hol lehet a hozzászóllások szövegeihez hozzájutni ? Szívesen okulnék a beszédekből.

Előre is köszönettel és reménységgel

Metoikosz

Hozzászólt: Metoikosz , 2006. december 7.