Magyarországi importproblémák gyűrűznek be egy ideje a hazai társadalmi és politikai közbeszédbe. Kell-e rettegni az erdélyi magyar antiszemitizmustól, fontos-e, hogy a szomszédos országban egyik vagy másik politikai párt nyerjen a választásokon (és kampányoljon Tusványoson), fenyegetően lengedeznek-e az Árpád-sávos zászlók a hazai égen?
Ezek mind olyan kérdések, amelyekre tulajdonképpen kevés a hazai „vevő”.
A Hét publicistájának fejtegetése (Parászka Boróka, Miért bátorítjuk a magyar fasizmus eszméit Romániában?) margóján mondnám el: nem tartom kifejezetten jó ötletnek, hogy nem a valós problémákkal foglalkozunk, azokkal, amelyek a romániai magyar társadalomra vonatkoznak. Ezek helyett olyan kérdéseken merengünk nyilvánosan, amelyeknek itthon kevés a valóságalapjuk. Ilyen a romániai magyar fasizmus jelensége is.
És ezzel távolról sem állítom azt, hogy nálunk mindenki toleráns és elfogadó, nincsenek szélsőségek közösségünkben, mint bármely más közösségben. De a másik végletbe sem kell esnünk, mondván, hogy terjed az erdélyi magyar antiszemitizmus, egyre többen vannak a romániai magyar fasizmus hívei…
Láthattuk például, hogy a Magyar Gárda mintájára kitalált Székely Gárda sem lett sikeres. Egyetlen ember diverzió-keltése, próbálkozása maradt mind a mai napig.
Kisebbségi mivoltunk egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy általános jelenséggé váljon a fasizmus. Eleget támadnak minket ahhoz, hogy tudjuk, saját bőrünkön érezzük a megkülönböztetés bélyegét, és ne akarjuk azt másoknak.
Azt pedig, hogy az RMDSZ akár hallgatólagosan támogatná ezeket az eszméket, nagyon viccesnek és felületes megállapításnak tartom.
Ha a romániai magyar fasizmus vélt hívei tettlegességhez folyamodnának, én lennék az első, aki ugyanúgy szóvá tenné, elítélné azt, mint az Új Jobboldal által bántalmazott 17 éves kolozsvári magyar diák esetét. Ez utóbbi viszont, sajnos, valóságos, megtörtént eset.
11 válasz - “Importcikk a hazai magyar közbeszédben”
Hozzászólnál?
Igen, Csibi Barna próbálkozásán kívül én sem tudok más akcióról, de úgy látom, hogy te és Boróka népszerűsítenétek…
.
Hogy miért? Talán sok a vadász az erdélyi közéletben és nincs amire lőni, főleg így a helyi választások előtt.
Hozzászólt: KSz , 2008. március 20.
Csodálom a nyugalmát. Érdekes, hogy a fasizálódás feletti aggodalomat “importproblémának” látja, ugyanakkor nem zavarja a fekete ing és az árpádsávos zászló március 15-én. Pedig ezt is nyugodtan nevezhetjük “importnak”. Kétlem ugyanis, hogy az árpádsáv az erdélyi magyarság ünnepeinek hagyományos része lenne. Mi köze az árpádsávnak 1848-hoz ??? Kb. azóta tűnik fel errefelé, mióta az anyaországban is újra felfedezték maguknak. Azaz kihalóban az a nemzedék, amely még élénkenk emlékszik a nyilaskeresztes gyalázatra. Látom olvassa a7 holnapját, mit szól a Wass Albert témájú cikkeik kapcsán elburjánzó neonáci hangvételű kommentekhez? Persze, azt is mondhatjuk, hogy néhány elborult agyú anyaországi “exportálja” saját elfajzott világnézetét. Annyira biztos abban, hogy ez nem talál visszhangra az erdélyi magyar fiatalság körében? Vagy ott van a most épp felkapott youtube-gyalázkodás.
Csak nehogy késő legyen, mire észbe kapnánk, kapnának.
Liberláisként üdvözlendőnek tartom a PB írását, és hasznosnak tartom a téma közbeszéd szintjére emelését. A szélsőséges nézetek ellenében a legjobb gyógyszer a beszéd, és nem a hallgatás. Lásd J.S. Mill-t.
És végül: azt hiszem nem az antiszemitizmus lenne az erdélyi magyarság legnagyobb problémája, meglehetősen nehéz lenne antiszemita nézeteket propagálni egy olyan közegben, ahonnan a zsidóságot sikerrel kiírtották jó 65 évvel ezelőtt. Sokkal inkább aggasztó a cigányság és a többségi nemzet irányában megnyilvánuló intolerancia.
A tudatlansággal kellen kezdeni valamit, azzal a ténnyel, hogy a mai 18 évesek egyre kevésbé tudják kontextusba helyezni az árpádsávot. Ezen pedig csak akkor van esély változtatni, ha nem seperjük kézlegyintve, “importproblémákra” hivatkozva, szőnyeg alá a témát.
Hozzászólt: csongi , 2008. március 20.
Kedves Hunor! A fasizmus hagyományos formájának jelenléte valószínűleg tényleg túlzás Erdéllyel kapcsolatban, de az sem igaz, hogy ehhez kapcsolható gondolkodási sémák ne lennének jelen.
Sőt, azt hiszem, hogy Erdélyben éppen azért tudnak ezek veszélyesek lenni, mert teljesen reflektálatlanul jelennek meg a például fajgyűlölet különböző formái. A közbeszédben például Nyugat-Európához képest annyira nincs jelen ez a probléma, hogy észre sem vesszük ennek meglétét – azt hisszük, hogy nem is jellemző ránk.
A 2000-es évek elején Franciaországban töltött időszakban kisebbfajta sokként ért saját ilyen jellegű, reflektálatlan beidegződéseimnek a tudatosítása az ottani gondolkodásmódnak a hátterében. Azt hiszem, kifejezetten káros az olyanfajta, szűklátókörű közbeszéd propagálása, amely a saját köldökünknél nem lát távolabb. Ideje lenne már észrevenni, hogy a romániai magyar társadalom nem egy elzárt burokban él, ezért nagyon jó lenne, ha képesek lennénk saját problémáinkat tágabb kontextusba helyezni.
Azt hisszük, az idegengyűlölet nem érint minket? Néhány év múlva fogjuk észrevenni azt, hogy nálunk is megjelennek a harmadik országbeli bevándorlók, akik olcsó munkaerejükkel “elveszik a munkát” tőlünk. Akkor fogunk majd rádöbbenni reflektálatlan előítéleteink igazi súlyára. Azt hiszem, a problémák szőnyeg alá söprésénél nincs rosszabb megoldás.
Hozzászólt: zsenge , 2008. március 20.
Ez nagyon rossz szöveg, a minden körülmények között demokratikus, mert a megkülönböztetést senki másnak nem kívánó kisebbség öncsaló és hazug önképe (tessék csak elolvasni Horváth Szabolcs monográfiáját a harmnincas évekről), meg a kisebbség körében nem lehet fasizmus, hehehe. Akkor mi a fene volt a szászok soraiban, vajon miért volt sikeres az Imrédy-párt Észak-Erdélyben és még feltehetnénk néhány kérdést.
Ami pedig a generikus fasimust illeti, tessék csak utánanézni Stanley Payne definíciójának, aztán elgondolkodni, hogy miért is olyan ismerős annak tükrében nem egy kisebbségi magyar politikus retorikája és ideológiája.
A képviselőházi nyilatkozat meg szánalmas. Ha Boróka nem “fújhatja” fel a nem látező fasizmust, akkor az Új Jobboldal végül szánalmasra sikeredett tüntetését meg ne fújja fel Kelemen Hunor. És a demokrácia, sajnos nem azt jelenti, hogy soha senkit nem vernek meg, hanem azt, hogy szisztematikusan, állami segédlettel vagy szemhunyással mindig ugyanazért nem vernek meg valakit, amiről beszélsz az valami elvont erőszakmentes társadalom. És persze máris megsemmisült a normális légkör románok és magyarok közt. Muszáj beszállni ebbe a felesleges, értelmetlen játlékba, aminek a vége csak az lehet, hogy még ha nyertek is, csak Szász Jenőék elveit elfogadva tehetitek. Úgy meg van értelme?
Hozzászólt: Egry G. , 2008. március 20.
Kedves Hunor,
nagyon nagyon örvendek, hogy vitatott cikkem többhetes hallgatás után írásra ösztönzött, szomorúan tapasztaltam, hogy ez a fontos blog is halódik. Annyira halódik, hogy nekem is külön fel hívták a figyelmemet, hogy érdemes idekattintani, sajnos le kellett szoknom a rendszeres idelátogatásról.
Válaszolnék is a felvetéseidre, de azt gondolom, hogy ez a téma ennél a bejegyzésednél bővebb és alaposabb kifejtést érdemel, nyilvános térbe (és nem magánblogba) kívánkozik. És azt is gondolom, hogy aktív részvételeddel az erdélyi magyar nyilvánosság egyik legérdekesebb és legaktuálisabb vitájává nőheti ki magát. Úgyhogy – mint mindig – szívesen látunk a7 felületén, vagy bármely olyan páston, ahol bárki egyenrangú félként bekapcsolódhat a vitába.
Barátsággal,
boróka
Hozzászólt: Parászka Boróka , 2008. március 20.
Amit írtál felvet egy másik vonatkozást is. Arról a nagyon régi modellről van szó, hogy itthoni újságírók a magyarországi piacra dolgoznak úgy, hogy azt a pannon ontológia szerint értelmezhető, eladható legyen. Mindegy milyen politikai irányú médiának dolgoznak, újratermelik annak a médiának a nyelvezetét. Egy realitást kreálnak, ami tulajdonképpen nincs is nálunk. Kényes kérdés, talán jobb is ha nem fírtatom.
Hozzászólt: kelemen attila , 2008. március 20.
Január óta nem jártam erre. Hadd lám mi történt közben?
Hozzászólt: Nagy István , 2008. március 20.
Kedves Hunor! Lehet, hogy ez még nem a másik véglet, de azért elég szomorú volt látni, hogy Váradon március 15-én a megemlékezéseket szervező RMDSZ Szacsvay Imre szobránál együtt koszorúzott a Magyar Gárda egyenruhás tagjaival. Ez csak egy példa, melynek felszíne alatt bizony sok baj húzódik még.
Hozzászólt: Szűcs László , 2008. március 20.
Tisztelt KÁHÁ:
Amit leír mind igaz abban az esetben, hogyha elfogadjuk – mint ön tette-, hogy a magyarság mint közösség nem létezik. Vagyis, ha a “szomszéd ország” (tetszik a megfogalmazás) problémái csakis és kizárólag az ott élő lakosságra tartoznak, amelyhez mellesleg ugyanannyi a közük mint pl. az ukránokhoz.
Különösen tetszett a következő szavak használata: “begyűrüzik”, “diverzió-keltés.”
Problematikusnak látom, hogy a kolozsvári magyar diákot nem a következőképp titulálta: kolozsvári romániai magyar diák.
Hozzászólt: amok , 2008. március 22.
De ce nu scri si in romaneste..ai ceva de ascuns?
Hozzászólt: Rax , 2008. április 8.
de aceea nu scrie in romaneste, pentru ca e MAGHIAR! Hajrá Hunor!
üdv. Marosvásárhelyről
Hozzászólt: duDi , 2008. április 19.